Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kölykök játékának nagyon fontos szerepe van az állatok fejlődése és későbbi viselkedése szempontjából. A játék nem csak a jókedv kifejezője, hanem az energia levezetésében is segít, valamint általa ismerkedhetnek meg a kölykök a különböző tárgyakkal, a fajtatársakkal és a környezetükkel, így a gazdájukkal is.

A kölyökállatok személyiségének alakulását döntően befolyásolják az élet első heteinek történései. Újszülött kor első két hetében a veleszületett reflexek (szopó-és nyelő), illetve a stimulációt igénylő (széklet-és vizeletürítési) reflexek határozzák meg az állat viselkedését. E korai időszakban a tej, mint táplálék, a nyugodt, meleg és biztonságos környezet elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez. A kölykök korai kézbevételét sokáig elítélték, de ma már több szakértő is egyetért abban, hogy a kézbevétel nem ártalmas, sőt a gazda szagának megismerésével, a hőmérsékletváltozás megtapasztalásával, mint korai, pozitív tapasztalat, inkább hasznos a kiskutya fejlődésére nézve.

A második hetet követően, a szemek kinyílásával és a hallás finomodásával új lehetőségek tárulnak a kölykök elé. Ilyenkor kezdődik a környezet felfedezése. Lényeges, hogy a felfedezésre váró világ megfelelő mennyiségű és minőségű ingert nyújtson a kölyöknek, mind mentális, mind fizikai, mind szociális téren.
A 3-12. hétig tartó korszakot a korai szocializáció időszakának nevezzük, amelyet számos olyan történés és tanulás jellemez, mely meghatározó a kölyök későbbi személyiségének kialakulásában.

A kölyköket érő ingereket négy nagyobb csoportba sorolhatjuk. Ezek a következők:

1. élettelen környezet fizikai ingerei (hangok, fények, hőmérséklet, stb.)
2. anya, vagy elsődleges gondozó
3. alomtársak, későbbi fajtársak
4. egyéb élőlények, köztük az ember

A 3-5. hét közötti időszakban a legmeghatározóbb az alomtársakkal és az anyával kapcsolatos játékos tanulás, hiszen a fajtársak közötti viselkedés alapjainak elsajátítása ekkor kezdődik.
Az egymással folytatott játék során a kölykök gyakorolják a domináns, vagy éppen ellenkezőleg a megadó viselkedés elemeit. A játék, továbbá lehetővé teszi a felderítést, felfedezést és más, később fontossá váló tevékenységek gyakorlását is.

A kutyák -kevés kivételtől eltekintve- játékos viselkedésüket egész életükben megtartják és ez fontos részét képezi az emberekkel (gazdikkal) kialakított kapcsolatuknak.
Egyre inkább teret nyer az a felfogás, hogy a kölykök korai nevelését, a külvilág ingereivel való találkozásokat nem véletlenszerű történésekként kell kezelni, hanem komoly megfontolások alapján, felépített rend szerint kell szabályozni. Az 5-10. hét közötti időszak ideális a korai nevelés elkezdéséhez. Ez az időpont azért is fontos, mert általában ebben az időszakban kerülnek új gazdához a kölykök. A játékos nevelést már a kölyök hazavitele utáni pár napban -ha megszokta új környezetét- elkezdhetjük.

A szocializáció fontos részét képezi az idegen fajtársakkal való ellenőrzött ismerkedés és játék.
Ha lehetőségünk van, érdemes a kölyköket olyan szisztéma szerint oltatni, hogy 8-10 hetes kortól találkozhasson idegen kutyákkal is. Sok helyen már indítanak úgynevezett óvódás csoportokat a kutyaiskolákban, ahol a tanítás célja elsődlegesen a többi kölyökkel, és a csoportba bevitt és biztosan helyesen viselkedő felnőtt kutyákkal való találkozás, játék és ismerkedés.